Skip to main content

Egylapkás rendszer Tartalomjegyzék Struktúra Tervezési folyamat Gyártás Jegyzetek Fordítás Források További információk Kapcsolódó szócikkek Navigációs menüellenőrizveThe Great Debate: SOC vs. SIPezen változatánakSystem-on-Chip for Real-Time Applications50478525SOCCBayaSegítsSegíts

ElektronikaIpari technológiaMikroprocesszorok


integrált áramkörszámítógépelektronikailapkáradigitálisanalógjelűrádiófrekvenciásbeágyazott rendszerekmikrovezérlőkkelWindowsLinuxsystem in packageBeagleBoardpackage on packageball gridtechnológia












Egylapkás rendszer




A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából








Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez





Az AMD Geode x86-kompatibilis egylapkás rendszer


Az egylapkás rendszer avagy angolul system on a chip vagy system on chip (rövidítve: SoC vagy SOC) olyan integrált áramkör (IC) amely egy számítógép vagy más elektronikai rendszer összes komponensét / összetevőjét egyetlen lapkára integrálva tartalmazza. Magyarul említik még egy alkatrészes rendszernek, egy alkatrészes megoldásnak is. Tartalmazhat digitális, analóg, kevert jelű és gyakran rádiófrekvenciás funkciókat, mindezt egyetlen lapka szubsztrátumára azaz hordozórétegére felépítve. A SoC áramkörök igen gyakoriak a mobil elektronikai eszközök piacán, ennek egyik oka a kis energiafogyasztás. Tipikus alkalmazásuk a beágyazott rendszerek területe.


A mikrovezérlőkkel való összehasonlításban ezek az eszközök a következő fokozatot képviselik. A mikrovezérlők tipikusan 100 KiB alatti (gyakran csak néhány KiB) RAM memóriát tartalmaznak és valóban egycsipes rendszerek, azonban az egylapkás rendszer – SoC – kifejezést a hatékonyabb processzorokra használják, amelyek akár a Windows vagy Linux operációs rendszerek asztali verzióihoz hasonló szoftverek futtatására is képesek, külső memóriára (flash, RAM) van szükségük a hatékony működéshez, és különféle külső perifériákat használnak. Röviden, a nagyobb rendszerekre alkalmazott egylapkás rendszer kifejezés inkább a technikai megvalósítást takaró hasonlat: célja az integráció fokának növelése a gyártási költségek csökkentése érdekében és a kisebb méretű rendszerek létrehozásának lehetővé tétele. Sok érdekes rendszer túlságosan összetett ahhoz, hogy egy, a rendszer csak egyik feladatára optimalizált folyamattal készülő lapkán elférjen.


Amikor egy alkalmazás megvalósítása nem lehetséges egycsipes rendszerben, alkalmazható ennek egyik alternatívája, a system in package (SiP), ami magyarul egytokos rendszer, egy tokba integrált rendszer, vagy csomagolt megoldás lehet. Ez egyetlen tokban ill. hordozóban összeszerelt több lapkát takar. Úgy gondolják, hogy nagyobb tételeknél a SoC áramkörök gyártása gazdaságosabb, mint a SiP, mert nagyobb a kibocsátás és egyszerűbb a tokozás.[1]


Egy másik lehetőség például a felsőbb kategóriás mobiltelefonokban és a BeagleBoard-ban alkalmazott package on package módszer, amelyben az integrált áramköröket egymás tetejére szerelik a nyomtatott áramkör szerelése során. Ennek során az alkalmazott SoC csip processzort és számos digitális perifériát tartalmaz, ball grid csatlakozású tokozásban készül, felső és alsó csatlakozópontokkal. Az alsó részen a nyomtatott áramkörhöz és más perifériákhoz csatlakozik, a felső csatlakozók körben a memóriasínek csatlakozói, amelyekhez NAND flash és DDR2 RAM csipek csatlakozhatnak. Ilyen memóriacsomagok számos gyártótól beszerezhetők.




Tartalomjegyzék





  • 1 Struktúra


  • 2 Tervezési folyamat


  • 3 Gyártás


  • 4 Jegyzetek


  • 5 Fordítás


  • 6 Források


  • 7 További információk


  • 8 Kapcsolódó szócikkek




Struktúra




Mikrovezérlő-alapú egylapkás rendszer



Tervezési folyamat




Egylapkás rendszer tervezési folyamata



Gyártás


A SoC csipek gyártására több technológia létezik, többek között:


  • Full custom

  • Standard cell

  • FPGA


Jegyzetek





  1. The Great Debate: SOC vs. SIP. EE Times. (Hozzáférés: 2009. augusztus 12.)




Fordítás


Ez a szócikk részben vagy egészben a System on a chip című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.



Források



További információk



  • Furber, Stephen B.. ARM system-on-chip architecture. Boston: Addison-Wesley (2000). ISBN 0-201-67519-6 

  • System-on-Chip for Real-Time Applications, Kluwer international series in engineering and computer science, SECS 711. Boston: Kluwer Academic Publishers (2003). ISBN 9781402072543. OCLC 50478525  465 pages.

  • SOCC Annual IEEE International SOC Conference


  • Baya Free SoC Platform Assembly and IP Integration Tool


Kapcsolódó szócikkek


  • ASIC

  • Mikrovezérlő

  • ARM architektúra


  • InformatikaInformatikai portál
    • összefoglaló, színes tartalomajánló lap




.mw-parser-output .stubboxclear:both;border:solid #A8A8A8;border-width:1px 0;background-color:#f0f0f0;margin:0 auto;margin-top:1em;padding:0.3em 0 0.4em 0.6em.mw-parser-output .stubbox tablebackground-color:transparent;margin:0 auto.mw-parser-output .stubbox table tdborder:0;text-align:center.mw-parser-output .stubbox table td.textpadding:0 10px







A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egylapkás_rendszer&oldid=19595876”










Navigációs menü


























(window.RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgPageParseReport":"limitreport":"cputime":"0.124","walltime":"0.170","ppvisitednodes":"value":903,"limit":1000000,"ppgeneratednodes":"value":0,"limit":1500000,"postexpandincludesize":"value":9572,"limit":2097152,"templateargumentsize":"value":2104,"limit":2097152,"expansiondepth":"value":9,"limit":40,"expensivefunctioncount":"value":1,"limit":500,"unstrip-depth":"value":0,"limit":20,"unstrip-size":"value":1420,"limit":5000000,"entityaccesscount":"value":0,"limit":400,"timingprofile":["100.00% 121.979 1 -total"," 31.71% 38.681 1 Sablon:Reflist"," 22.27% 27.169 1 Sablon:Fordítás"," 22.16% 27.032 1 Sablon:Cite_web"," 15.76% 19.223 1 Sablon:Csonk-hardver"," 14.11% 17.216 1 Sablon:Portál"," 13.80% 16.835 2 Sablon:Csonk-gen"," 12.99% 15.849 2 Sablon:Cite_book"," 10.17% 12.400 1 Sablon:A(z)"," 8.32% 10.150 1 Sablon:Névelő_adott_szóhoz"],"scribunto":"limitreport-timeusage":"value":"0.007","limit":"10.000","limitreport-memusage":"value":698895,"limit":52428800,"cachereport":"origin":"mw1265","timestamp":"20190408215352","ttl":2592000,"transientcontent":false);mw.config.set("wgBackendResponseTime":128,"wgHostname":"mw1263"););

Popular posts from this blog

Bett Inhaltsverzeichnis Geschichte | Bettformen | Bettgrößen | Andere Bezeichnungen | Bettenmangel | Betten in der bildenden Kunst | Schlafmedizinische Gesichtspunkte | Siehe auch | Literatur | Weblinks | Einzelnachweise | NavigationsmenüBett, Bettstatt, BettstelleCommons: BettBabybetten: Anwendung, Ausstattungsmerkmale und VergleichskriterienWasserbetten. Vorurteile im TestHapfnNursch10.1007/s11818-012-0584-74006250-8AKS4329276-8

Luksemburg Sisukord Nimi | Asend | Loodus | Riigikord | Haldusjaotus | Rahvastik | Riigikaitse | Majandus | Taristu | Ajalugu | Eesti ja Luksemburgi suhted | Haridus | Kultuur | Vaata ka | Viited | Välislingid | Navigeerimismenüü50° N, 6° EÜlevaade Luksemburgi kaitsealadest.Luksemburgi rahvaarv. Statistikaamet.World Bank'i andmebaasÜlevaade Luksemburgi loodusest.Ülevaade Luksemburgi metsadest.Guy Colling. "Red List of the Vascular Plants of Luxembourg." Travaux scientifiques du Musée national d’histoire naturelle Luxembourg. 2005.Luxembourg’s biodiversity at risk.Maailma kahepaiksete andmebaas.Denis Lepage. "Luxembourg." Avibase.Ülevaade temperatuuridest. Luksemburgi meteoroloogiateenistus.Ülevaade Luksemburgist. Euroopa Liidu esinduse koduleht.Système politique. TerritoireÜlevaade Luksemburgi rahvastikust. Luksemburgi statistikaamet.Luksemburgi rahvastik. Luksemburgi statistikaamet.The World FactbookMonique Borsenberger, Paul Dickes. "Religions au Luxembourg. Quelle évolution entre 1999-2008". Luksemburgi statistikaamet. 2011.Luksemburgi peapiiskopkond. Catholic-Hierarchy.Luksemburgi armee koduleht.Luksemburgi armee relvastus.Eesti Välisministeerium.Luksemburgi rahvastik. Luksemburgi statistikaamet.Luksemburgi Eesti Seltsi koduleht.Helen Eelrand. "Raadio, mis muutis maailma." Eesti Päevaleht. 13. märts 2004.Ülevaade Luksemburgi haridussüsteemist.Ülevaade Luksemburgi keskkoolidest.Luksemburgr

Johann Wolfgang von Goethe Sisukord Elukäik | Looming | Tunnustus | Teosed | Teosed eesti keeles | Kirjandus | Välislingid | Viited | NavigeerimismenüüJohann Wolfgang von GoetheGoethe sajanda surmapäeva puhulGoethe — filosoof ja loodusuurija"Rahuldamatus: "Faustist" ja Eestist""Romaaniülikool: J. W. Goethe "Noore Wertheri kannatused""SurimaskVappJohann Wolfgang von Goether"Türklannast „Luther“ reformib islamit"Arhiiviversioon